is loading...

ADYnemADYde

Írta és szerkesztette: Csikós Attila
(ADY 100 – kortárs dokumentumszínház)

Ady Endrét a legnagyobb modern magyar költőnek tartotta Pilinszky János, csonka tehetségnek Kosztolányi Dezső, és félelmetesen nagy hatással bíró művésznek vélte Németh László.

Élete során ennyire megosztó költő mégis hogyan lett a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja? Mit üzenne Ady Párizsból ha lenne YouTube csatornája? Milyen posztot tenne ki a Facere vagy az Instára?

Nem akarunk belefolyni a vitába, hogy Adynak hol a helye a nagy magyarországi kánonban, talán csak arról akarunk beszélni, hogy érdemes hinni, gondolkodni,  törekedni a jóra, keresni az igazságot, és ha nekünk magunknak nem megy, érdemes hallgatni a gondolkodókra. Akkor is ha ADY vagyunk, meg akkor is ha nem.  “Mindezzel együtt talán feltehetjük magunknak is a sürgető kérdést, hogy „én ki vagyok” és mit akarok…? Mi a dolgom, ebben a zűrzavaros világban? Hiszen nem biztos, hogy az vagyok, akinek látnak, de az sem, hogy az, akinek én gondolom magam…”

Folytatva hagyományainkat a mai fiatalokhoz szeretnénk szólni mind formailag, mind irodalmilag. Reményeink szerint ezzel az előadással is tovább szolgálhatjuk a magyar kultúra örökségét és terjesztését, hogy jobban megismerjük egymást, magunkat, az életet. Meg persze a majdnem minden érettségi tablón szereplő idézet költőjét -  „Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.” - Ady Endrét.

Jelen darab emberközelien és érthetően próbálja átadni a művész életét, gondolkodását, szerelmeit és  világképét. Párhuzamos idősíkban láthatjuk Ady életének fontosabb állomásait három, a digitális korban élő,  21.századi szereplőn keresztül.

A Zichy Szín-Műhely a ”Színház az iskolákba megy” programsorozat második előadásával - amelynek bemutatóját 2019. szeptember 27-én a Hatszín Teátrumban tartjuk - Ady Endre halálának 100. éves évfordulóját ünnepeljük. Ady költészetének és életművének bemutatása mellett archív anyagokat, verseket, idézeteket vetítünk, amely a mai fiatalok érdeklődését is felkeltheti a költészet és az irodalom iránt.

Az Ady versek metafora világának megjelenítése eszközéül az akusztikus magyar nyelv mellett a vizualitásra épülő hazai jelnyelvet választottuk, hiszen szintén 2019-ben lesz 10 éves évfordulója, hogy a Magyar Alkotmány elfogadta hivatalos nyelvként. A "jelelő" előadás a diákok érzékenyítésére is szolgál, hiszen Magyarország legnagyobb nyelvi kisebbségének kultúrájába is  betekintést nyerhetnek. Az előadást hivatalos jelnyelvi tolmács közreműködésével hozzuk létre.

Ady Endre költészete és életútja nyomán létrejött dokumentumszínházi alkotás írójaként egy kortárs drámaíró-dramaturgot, Csikós Attilát kértük fel, aki szerint az előadásnak nem célja Ady életének rekonstruálása, életművének kritikai tárgyalása, a róla szóló örök viták irodalomtörténeti értékelése. De célja a napjainkban tapasztalható értékválság, az idolteremtés és az idolok ledöntésének gyakran nevetséges, küzdelmes és néha az alkotásnál is fáradtságosabb munkájának bemutatása egy drámába hajló komédián keresztül.

Ismerjük meg a majdnem minden érettségi tablón szereplő idézet költőjét

„Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”

  • retus15
  • retus14
  • retus13
  • retus12
  • retus11
  • retus10
  • retus09
  • retus08
  • retus07
Previous Next

fotók: Zsigmond László

Avatar
Farkas Franciska
színművész
Avatar
Szőlőskei Timea
színművész
Avatar
Tzafetás Roland
színművész
Avatar
Dolmány Attila
rendező, zene
Avatar
Csikós Attila
író, szerkesztő
Avatar
Kulcsár Attila
zene
Avatar
Harmati István
szcenikus
Avatar
Kiss Tibor
hang és fénytechnika
Avatar
Arany Brigitta
jelnyelvi tolmács